Az utolsó tavaszi kirándulásnak nagyon kedvezett az időjárás. Nyári melegben szálltunk fel a hév-re a Batthyány téren, amivel Pomázig utaztunk. Az úticélunk Kőhegy volt, a felújított turistaház és környezete. Az első pihenőnk a János-forrásnál volt, ahol jól esett egy kis frissülés a csordogáló forrásvízből. A Kőhegy megmászása nem nehéz feladat, és felérve a platóra szép kilátás tárul elénk a Petőfi pihenőnél. Innen a turistaház már csak tíz percnyi járásra van. Öröm volt látni, milyen sokan jöttek fel aznap, kisebb-nagyobb csoportokban. A felújítás sokat javított a turisták komfortérzetén, érdemes ide eljönni, akár végcélként is.
Mi hosszabb ebédszünet után tovább mentünk Lajos-forrás irányába. Előbb azonban kis kitérővel bementünk a Vasas-szakadékba. Kevés ilyen természeti képződmény van hazánkban, aki a közelben jár, feltétlenül keresse fel!
Megérkezve a Lajos-forráshoz újabb meglepetés ért: itt is százával voltak piknikelők, kerékpárosok, vagy akik csak a finom forrásvízért (!) autóztak ide. Az itteni turistaház is megérdemelné a felújítást, talán ez is bekerül hamarosan a programba. Nagyon szép, vadregényes úton indultunk tovább Dömörkapu felé. Ez már a Pilis kevésbé járt ösvényei közé tartozik. Ritka szépségű sziklameredély szélén vezetett az út. A Kőrösi Csoma Sándor emlékoszloptól gyönyörű rálátást élveztünk a Bükkös-patak völgyére. Leérve Dömörkapuhoz, megnéztük még a vízesést, majd felszálltunk a szentendrei buszra.
Ezen a napon 17-en élveztük a természet üde zöld szépségét, sok nyíló virágot és a napsütést, valamint az elmaradhatatlan sok értékes beszélgetést. Fél hétkor érkeztünk vissza a Batthyány térre.
A nyári szünet után legközelebb szeptember vesszük fel a túracipőt.
Török Tamás