A szerencse a májusi kiránduláson is mellénk szegődött! Nem túl kedvező előrejelzések után ragyogó kiránduló időben indultunk a Szent Imre templom elől. Ismét autókba szálltunk, akárcsak az áprilisi kirándulás napján.
Majdnem a szlovák határig utaztunk, Hontnál parkoltunk le. Innen indult a 12 km-es túra, amit igazán kényelmes tempóban tettünk meg. Kis csalódást jelentett, hogy a térképen jelölt honti szakadék csak felülről volt látható, annak is csak egy kis része. A Börzsöny legészakibb gerincvonalán haladtunk Kelet felé, nagyszerűen jelzett ösvényeken. A jelenlévők közül erre még nem járt senki, így akár felfedező túrának is nevezhetnénk. A természet nagyon dús, zöld volt már mindenütt, érződött a korábbi napok esőzésének hatása is, bár sárral nem kellett bajlódnunk.
Az időnket úgy osztottuk be, hogy Drégely váráig meg sem álltunk, csupán kisebb pihenőkre. A várba éppen ebédidő táján érkeztünk, és itt hosszabb pihenőt is tartottunk. Néhányan, akik már jártak itt közel húsz éve, megállapították, hogy szép fejlődés történt. A romos falakat megvédték, kissé meg is emelték, mindenütt a helyreállítás, konzerválás biztató lépései voltak láthatók.
Kis történelmi visszatekintést is tartottunk a vár elestéről, Szondi hősiességével és az apródok történetével kiegészítve. Elhangzott Arany János ismert balladája is.
A várból az "Apródok útján" ereszkedtünk le Drégelypalánkig. Közben megpihentünk még a Schafer kútnál, ahol nagyon kultúrált pihenőhelyet alakítottak ki, egy "Történelmi Emlékhely" kétnyelvű ismertető táblával.
Ezen a napon 22-en gazdagodtunk egy vár-élménnyel, és kellemesen kifáradva tértünk haza.
A közös kirándulások szeptemberben folytatódnak.
Lejegyezte: Török Tamás